
A kis bolgár városból,Blagoevgradból a futball Mekkájáig jutott.De hogy lehet-e belőle próféta Manchesterben,arra csak a következő néhány hónapban kapunk választ.Dimitar Berbatovot az Old Traffordon mindenesetre már összehasonlították Eric Cantonával...
Dimitar Berbatov hétről hétre bizonyítja,hogy imád futballozni.De mi másért rajong még?
A zenehallgatás állandó kísérője napjaimnak,szeretem a rappet meg a bolgár muzsikát,Nemanja Vidics ugyancsak kedveli a balkáni zenét,de nem hallgatjuk hangosan az öltözőben,nem akarjuk a többiek idegeit borzolni.Aztán szeretek rajzolni is...
Zsírkrétával?
Ceruzával,mindenfélét ,amit látok,tapasztalok.Ha igazán ki akarok kapcsolódni,fogok otthon egy lapot,és rajzolok.Ecsettel nem dolgozom,csak karcolatokat készítek.A papám is rajzolgatott,azt hiszem,tőle örököltem a művészi érzékem,már ha szabad így fogalmaznom.
Csodagyereknek tartottak?Mármint természetesen a futtball terén.
Dehogy.Sőt...Az edzőim közül többen is inkább lassúnak,ügyetlennek.De ha a nevem történetesen nem szerepelt a hétvégén az összeállításban,kétszer olyan keményen edzettem.Valószínűleg ezek a kisebb pofonok kellettek ahhoz,hogy vigyem valamire.
Meg is lett az eredménye:17 éves korodban szerződtetett a CSZKA Szófia.
Az álom beteljesült.Az edző ráadásul a legendás Dimitar Penev volt,aki ugye Bulgáriát 94'-ben vb-elődöntőbe vezette,és abban a pillanatban,amikor azt mondta nekem,a tejfelesszájúnak,hogy ,,gyere a mez a tiéd",nálam boldogabb ember nem létezett a Földön.
Akkor...
Hát,igen...Amikor a kétezres,Levszki elleni derbin kihagytam jó pár helyzetet,és kikaptunk,majd a Liteksz ellen szintén nem sikerült betalálnom,és mindössze nulla nullára futotta az erőnkből,a szurkolók kikezdtek.Hiába rúgtam később 10 meccsen 9 gólt,azt hiszem,akkor valami megtört bennem.Fájtak a szidalmak,szenvedtem betyárul és amit azelőtt feltételezni se mertem,nevezetesen hogy egy napon elhagyom a CSZKA-t,bekövetkezett.De azt hiszem,az a döntés tett azzá,aki ma vagyok.

Lehet azt mondani,hogy a CSZKA-val való szakitásod után képtelen voltál többé elkötelezni magad?
Talán...Ha úgy döntesz,hogy külföldön folytatod a karriered,onnantól a saját pályafutásod tartod elsősorban szem előtt.A Leverkusen után a Tottenham következett,és bár sosem felejtem el,azt az időt,amit a Spursnél töltöttem,egy idő után úgy éreztem,hogy a fejlődésem érdekében váltanom kell.Szóval fogadjanak bárhogyan a londoniak szurkolói,a csapatnak csakis köszönettel tartozom.Csakhogy amint értesültem arról,hogy Sir Alex meg akar szerezni,nem volt menekvésem.
Az Old Traffordon pedig rögvest Eric Cantonához hasonlitottak.
Nem feltétlenül kellemes,ha egy legendához mérik az embert,elvégre nem kívánt terhet rak az áldozat vállára.Miközben megvan nekem a magam stílusa,a magam módján futballozom.Azt szeretném,hogy egy napon erre emlékezzenek,ne a Cantónával való összevetésre.Igazából nincs is semmi értelme.
Már csak azért sem,mert a francia valóban más futballt játszott.
A futball folyamatosan változik.Van úgy,hogy maga a center is középpályás módjára játszik,visszamegy a labdáért,védekezik.Pláne itt,Manchesterben,ahol a játék az állandó elmozgásra épül.Ez a fajta futball pedig megengedi,hogy a csapat bármelyik tagjának esélye nyíljon a gólszerzésre.

Te hol érzed magad a legjobban?
A pályán.
Nem hittük volna...
Szeretek elöl futballozni,de ugyancsak kedvemre való ha visszalépve én indithatok el egy akciót.Néha jobban is esik gólpasszt adni,mint gólt rúgni.Tényleg!Akkor úgy érzem, én alakítom a játékunkat,hogy úgy futballozunk ahogy én terveztem.
Azért mégiscsak meg kellett szoknod az új állomáshelyedet.Ráadásul a hétköznapinak véletlenül sem nevezhető ördögi környezetet.
Minden azon múlik,mennyire tudod megértetni magad a társakkal a gyepen.Természetesen minél több időt töltünk el együtt a tréningeken, annál könnyebben megy,annál inkább gondolkodunk egyformán.
És mire lehet mindez elég?
Remélem,az újbóli BL győzelemre!Tudom, hogy sok csapattársam álma vált valóra tavaly Moszkvában a fináléban,de én most vagyok itt,most kell megnyernem a BL trófeát!Persze ha belegondolok hogy egy kis országból,sőt,az annál is kisebb Blagoevgradból elindulva jutottam el a világ legnagyobb klubjáig,különösebben nem panaszkodhatom.
2009. január 29. |